Dr. Dénes József: Várlexikon
A szerző bevezetője
A Magyar Várlexikon első kiadását a pécsi Talma Kiadóval együttműködve készülünk könyv és CD formában megjelentetni. A nyers változat már készen van, a kiadás anyagi fedezetét pályázatok révén igyekszünk előteremteni. Ennek címszójegyzéke, az 1913-as megyékre, valamint az akkori határon kívüli, de egykor a középkori Magyarországhoz tartozó területek váraira vonatkozó 74 várlista megtekinthető a www.varak.hu honlapon.
Amikor várakról beszélünk, valamennyi erődítéstípusra egyaránt gondolhatunk. Ezek fajtáit lásd a "Kislexikon" alatt!
A várakról háromféle forrásból szerezhetünk tudomást:
1./ Történeti írott és képi (térképi.) források.
2./ Helyi szóbeli hagyomány (elsősorban a helynevek).
3./ Látható erődítésmaradványok.
Szerencsés esetben mindhárom forrás a rendelkezésünkre áll. Ha csak helynevet és/vagy vármaradványt ismerünk, akkor beszélünk "ismeretlen történetű" várról. Ha egyik sem áll rendelkezésünkre a három lehetséges forrásból, akkor csak légifelvételen felfedezett, vagy régészeti ásatáson feltárt - felszínen már nem érzékelhető - erődítésről lehet szó.
Egy lexikonnak a tényeken és azok helyes értelmezésén kell alapulnia, különben nem éri el célját! Mint a Várlexikon szerkesztője és a Várlista karbantartója örömmel veszek minden érdeklődő kérdést, de az ügyet előre mozdító kritikus megjegyzéseket is. Senki sem tévedhetetlen! Ezért a hibáimra rámutató információkat is várom, hisz célom a teljességre és a hitelességre törekvés. A kutatás mindig nehézségekkel szembesül, adataink sajnos hézagosak. Naponta merülnek fel új ismeretek, vagy akár csak új megfontolások.
Ha bekapcsolódna a Várlexikon további munkálataiba, szívesen együttműködnék Önnel is. Aki bármilyen új adatot küld, természetesen nevét az adott szócikk végén társszerzőként fogjuk feltüntetni. Egy-egy, vagy akár egész megyényi - a nyers változatot kibővítő, pontosító - szócikk társszerzője is lehet, ha érdekli a dolog.
Dr. Dénes József
atreus@pr.hu
Megjegyzések:
1./ Tartalmaz a Várlista - igaz, csak ezrelékben kifejezhető mennyiségben - ma még bizonytalan megítélésű helyszíneket is, melyekről a további kutatásnak kell majd eldönteni, várral állunk-e szemben, netán egyéb - kultikus vagy profán rendeltetésű - objektummal? Úgy gondolom, hogy ezek elhagyása módszertanilag helytelen volna, hisz amíg az ellenkezője nem bizonyosodik be, a lehetséges váras helyszínek közt kell számon tartani ezeket is! Mint mesterséges létesítmények mindenképp magyarázatot igényelnek, abban az esetben is, ha végül esetleg nem is bizonyulnának várnak. Meggyőződésem, hogy a várak kutatása még sok generációnak fog munkát adni. A mi feladatunk, hogy egyetlen adatot se hagyjunk veszni elhamarkodott megítélés miatt. Csak így tudjuk megalapozni a minél teljesebb magyar vártopográfia elindulását.
2./ Szép számmal találkozunk azzal az esettel is, amikor történeti forrásokból ismerjük ugyan a várat, de a mai terepen már semmi sem utal rá. Ezek leggyakrabban a templomok erődítései és a középkori-koraújkori kastélyok. Esetükben a későbbi korok gyakran teljesen eltüntették az erődítés-maradványokat. Ilyenkor csak a régi térképeket, látképeket hívhatjuk segítségül.
Magyarázat a várlistához:
Már több mint 20 éve megkezdődött a magyarországi várakat feldolgozó kataszter, lexikon előkészítése. Régészek és a várak iránt érdeklődő más szakemberek már addig is több évtizedes munkával létrehozott cédulagyűjteményeit egyesítettem 1983-84-ben. Akkor 3400 várról tudtunk, ma ez a szám a 7100-at is meghaladja. Adattárunk a teljesség igényére törekedve gyűjti egybe a témával kapcsolatban eddig megjelent valamennyi érdemi történeti, régészeti, topográfiai és kutatástörténeti információt. Az elmúlt években módom volt a teljes anyagot egységes szempontok alapján számítógépre vinni. Fentiekhez kapcsolódva 1992 óta gyűjtöm teljességre törekedve a várak és egyéb erődítmények alaprajzait. Napjainkban már több mint 2000 várról készült különféle minőségű és jellegű felmérést őrzök gyűjteményemben.
A téma térbeli lehatárolása: a középkori magyar állam területe. Tehát az 1918-ig fennállt ország területén kívül azokat a boszniai és dalmáciai részeket is feldolgozzuk, amelyek az oszmán hódítás előtt a közös magyar-horvát állam szorosan vett területéhez tartoztak. A vizsgált területnek nem részei a déli határoknál kialakult további bánságok, vagy az ún. melléktartományok (Bosznia, Szerbia, Bulgária, Havasalföld, Moldva). Utóbbiak esetében csak a kifejezetten magyar vonatkozású várakat fogjuk tárgyalni, "határon kívüliként".
Időbeli lehatárolás nincs. A vizsgált terület őskori és római kori erődítményei is részei a lexikonnak, hiszen sok esetben a középkori várak konkrét helyi előzményét jelentik. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egy-egy objektum kormeghatározása sem mindig bizonyos. Tehát amelyikről ma azt hisszük, hogy pl. őskori, könnyen kiderülhet, hogy jóval fiatalabb korszakban keletkezett.
Minden várról közlünk egy 1:25.000 méretarányú térképrészletet, melyen azonos grafikus jelöléssel, piros nyíllal mutatjuk a vár helyét. A térkép-részletek forrása az egész vizsgált területről egységesen meglévő harmadik katonai felmérés anyaga. Mellette közreadjuk a vár rendelkezésünkre álló legjobb alaprajzát is. Vagyis a két alapvető kérdésre: "hol van?" illetve "hogy néz ki?", vizuálisan is választ adunk. A szócikkben - ha az meghatározható - a vár tengerszint feletti és relatív magassága, valamint a védett terület kiterjedése mindenképpen szerepel. A történetnél az ismert vagy a feltételezett építtetőt, az építés időpontját, de legalább a tényszerűen ismert "terminus ante quem" évszámot, valamint a használat ismert időtartamát feltétlenül megadjuk. A várak történetét valóban lexikális tömörséggel, csak a legfontosabb fordulatokra koncentrálva szándékozzuk ismertetni. Ha régészeti ásatás, vagy műemléki falkutatás volt, azt konkrétan, irodalmi hivatkozással megemlítjük. A várról szóló fontosabb irodalmakra, adataink forrásaira rövidítésekkel hivatkozunk.
A szócikkek sorrendje a várak magyar ABC szerinti neve, ami mindig a település 1913-as nevével kezdődik, amit - ha van ilyen - kötőjellel követ a vár megkülönböztető neve. A Drávántúlon és a határon kívül a címszó a vár (valószínűsíthető) magyar kiejtés szerinti középkori neve. Ezután az 1913-as megye neve következik, az akkori határon kívüli részeken a terület neve (Bosznia, Dalmácia, Szerbia stb.). Megadjuk a mai nevet is és a jelenlegi ország rövidítését.
Itt tüntetjük fel a korszakba és a kategóriába sorolást is (lásd a mellékelt rövidítésjegyzéket!).
Korszakok:
ő = Őskor
r = Római-kor
k0 = Kora középkor (476-894)
k1 = Kora középkor (894-1116)
k2 = Java középkor (1116-1323)
k3 = Késő középkor (1323-1526)
ú1 = Kora újkor (1526-1718)
ú2 = Java újkor (1718-1878)
ú3= A várak utóélete (1878-2003)
Kategóriák:
(ő) Őskori erődítmények
(r) Római kori erődítmények
(sv) Kora-középkori sáncvárak
(kk) Kora-középkori kővárak
(m) Földhalomvárak (motték)
(pk) Preklasszikus középkori várak
(kl) Klasszikus középkori várak
(k) Késő-középkori és kora-újkori kastélyok
(bv) Bástyás várak, erődök
(te) Templomerődítések
(ek) Kolostorerődítések
(ve) Városerődítések
(pv) Parasztvárak
(vh) Védhető házak, városi tornyok
